Végre leesett az első hó..nem kis mennyiségben, nem kis örömömre:)...azóta szinte folyamatosan esik ami tökjó mert szerintem nagyon szép és imádom..szeretek sétálni a hóesésben rugdalni a havat ahogy sétálok, szeretem ahogy ropog a talpam alatt, tetszik a havas táj, csillapíthatatlan hóemberépítési vágyam támad, és fokozatosan nő a karácsonyi hangulatom is, éés végre lehet forralt bort kapni :) egyszóval szeretem a telet..de csak ha sok a hó tiszta Finnország^^ megjegyzem az első havas napon december 1-jén mit látok suliból kijövet? illetve hallottam is.. :D panaszosan gágogó vekkerre későn kelő vadludakat ahogy vében repülnek el a fejem felett...nemsok ilyesmit láttam eddig szakadó hóban :D
(forralt bor álá "Nem szingli café" szemet gyönyörködtető és szívmelengető látvány nem?:)
Sajni egykét hátránya is akad a havazásnak soksok baleset stb..ezen a héten én már kétszer megijedtem... először kedden amikor Dóri barátnémmal kitartó vonalzó vadászat után visszafele sétáltunk a suliba nyugiba...erre a tetőről egy jóó nagy adag fagyott hókupac zuhant a pont mellettünk parkoló volvo tetejére és hatalmasat csattant... mi meg úgy megijedtünk hogy helyből távol ugrottunk be egy kapu aljba és csak néztünk tátott szájjal hogy mi történt és beletelt kis időbe mire reagáltunk :) aszittük behorpadt a kocsi amekkora hangja volt de semmi baja nem lett...az biztos hogy nem porhó hullott alá..ugyhogy nembiztos hogy örültem volna ha a fejemen landol...
A második pont ma történt velem...átláthatatlan szakadó hóesésre ébredtem reggel..nem láttam a túlsó háztömböket... még tetszett is volna ha nem tudtam volna hogy nekem hamarosan lekell mennem és biztos hogy lesznek közlekedési gondjaim...voltak is..késett is a busz aztán még nagyon lassan is ment szal faszán elkéstem az órámról de gondoltam már mindegy nem sietek már ígyis késtem 10 percet...ugyhogy alaptempóban sétáltam a suli felé átkelve a szokásos nemtúl gyalogos barát útszakaszokon...épp az utolsó zebrán mentem át..nemjött sehonnan kocsi a túloldali lekanyarodón meg szépen várt rám az autó hogy átmenjek a zebrán..már majdnem át is értem a fekete kocsi elindult hogy bekanyarodjon mögém de nemtudott elég gyorsan elindulni mert kipörgött a hátsó kereke...nemsokkal ezután meg hallom közvetlen a hátam mögöl CSATTTT...baromira megijedtem össze is rezzentem és megtorpantam hátra néztem és láttam hogy csúszik felém a fekete autó ami nemrég engedett át a zebrán mert fullra belehajtott egy másik autó a főúton...mindez történt tőlem kb 30 centire..még valai autódarab is landolt a lábamnál...durva volt...úgy dobogott a szívem utána...de továbbmentem mert ígyis késésbe voltam..megnéztem megssérült-e valaki..nemlett baj..csak a kocsiknak..ugyhogy gondoltam megoldják egymás között..meg nemjönne jól nekem ha ottfognának tanúnak..egy: végérvényesen elkésnék az órámról kettő: nemakartam hogy rámkenjék az egészet hogy miattam történt...
Valami vidámabbra váltva...még az első nagyobb hóesésben elkapott az ihlet és az elhatározás hogy muszály valamilyen formában hóembert építenem...ugyhogy hazaértem bevágtam a cuccom a szobámba és már mentem is ki a panel erkélyre...nem számítottam rá hogy a kőpadlóra esett hó ennyire csúszik...majdnem átbucskáztam lendületből a korláton :P hozzáfogtam nagy lelkesen..de sajnos porhó esett és nemakart összetapadni..de mondom én addig innen be nem megyek amíg kezem nyomát nem hagyom a frissen esett hóba...türelmesen tapogattam a miniatűr hókupacaimat amiket összekapartam a párkányról...nagy nehezen sikerült valami formát kihozni..tökre büszke voltam ugyhogy lelkesen elkezdtem díszítgetni..egy kis hajgumi egy kis gyöngy egy kis masni..és voálá...kész a hókislány ^^
